A Nagykovácsiban rendezett maraton résztvevőit nem kímélte a hirtelen jött júniusi hőség. Erdélyi Attila U17-esként nyert rövid távon az abszolútban is.

Családi futamok mellett a megszokott maratoni távok (30, 59, 85 km) várták a hegyikerékpársport szerelmeseit Nagykovácsiban. Emellett a kiváló állapotú pálya, amelyet az esőzések ugyan feláztattak, a hőség azonban fel-, de nem kiszárított. Így aztán erre egyetlen szavuk sem lehetett a versenyzőknek, akiket a szervezők több szempontból is segítettek.

Egyrészt maradt a már bevált kétperces indítás a futamok között, ami komolyabb tumultust nem eredményezett (más kérdés, hogy a rajt utáni kaptatón azért bedugult a mezőny és így maradt a séta…).

A legveszélyesebb tereptárgyakat piros festékkel fújták le. A lefelék/felfelék tekintetében is jelezték a versenyzőknek, hogy mikor és mennyit kell „csúszni”, vagy épp „mászni”. A nagy melegre való tekintettel pedig számtalan ponton biztosítottak frissítőket a versenyzőknek – a vízzel kevert energiaital azonban nem minden esetben volt jó megoldás, a szervezők tájékoztatása szerint egy versenyzőt a helyszínen kellett koffein-túladagolás miatt kezelni. A helyszínen lévő mentősök allergiás rohamot is csillapítottak, néhány versenyző kisebb zúzódását is kezelték. Két komolyabb sérült volt a hat kórházba szállított közül, de a János Kórház szakembereinek hála a kartöréssel műtött kerékpáros, és a fejsérülést (arccsonttörés) szenvedett fiatal is hazakerülhetett.

Természetesen nem „horrorversenyről” volt szó a Crosskovácsi Maraton esetében – a több mint négyszáz kerékpárost felvonultató viadalhoz hozzá tartozik a néhány sérülés. Erdélyi Attila megúszta anélkül, ráadásul a Cube Csömör serdülőválogatott versenyzője megnyerte a rövid távot nemcsak saját korosztályában, hanem abszolútban is ő volt a leggyorsabb. Az Erdélyit négy perccel követő, U17-ben másodikként, abszolútban harmadikként célba érkező Gönczy Gergő a csapatának, a Giant Gyömrőnek így számolt be a versenyről:

„A nagy meleg miatt nem kellett túl sokat melegíteni, 30 perc volt az, amit letekertem melegítésként, aztán még a sátornál kicseréltem az üres kulacsom a telire és mentem a rajthoz. Ez most kivételesen jól sikerült: csak egy bringahosszal kerültek elém kis kerekű társaim. A rajt után kialakult kis váltott vezetés, de nem túl nagy tempóval, most nem itt akartak dönteni a többiek a versenyről. Kétszáz méterrel a jobbos kanyar előtt – ahol elkezdődik a terep – már indultak a támadások a minél jobb helyekért. Én szokás szerint csak tartottam a tempót, belső íven leelőztem vagy öt embert és máris a 3. helyen voltam. Innentől elkezdődött az igazi versenyzés és pár száz méterrel később a középtávosok és rövidtávosok közti „anyázás” és előzgetés…

Amikor beértünk az erdőbe, valahogy egy ember keresztbe állt előttünk, és így a hármasunkból lett egy üldöző kettes: az első helyen Erdélyi Attila el tudott menni még két bringás közt, de Panyi Janó és előttem már összezártak, és egy pillanatra meg kellett állnom, amíg a keresztbe állt versenyző hátsó kerekét leveszem a kormányomról. Innentől siettem, hogy Janót utolérjem, Attilát már esélyem se volt…

A 3. helyen fordultam a második nagy körre. Az emelkedőn együtt mentünk Janóval – én elég könnyedén tudtam menni, ezt próbáltam is megtartani pörgős áttétellel, közben előzgettük a középtávot… A második hosszú emelkedő elején ritmust váltottam, és pörgős áttétellel leszakítottam Janit, és akkor majdnem a végéig egyedül mentem.

A lejtőn már nem akartam kockáztatni, mert biztonságos távolságban voltam az utánam jövőktől, és csak szépen leereszkedtem, na persze ezt nem úgy kell venni, hogy végig fékeztem, hanem inkább csak nem tekertem. A lejtő aljában elkezdtem hallani egy másik bringa csörömpölését magam mögött, de nem akartam hátranézni a kanyarok és fák miatt. Amikor már teljesen lent voltunk és csak tekerni kellett hátranéztem és láttam, hogy egy ZKSE-s srác közelít felém. Korcsoportos ellenfél, úgyhogy nem engedtem, hogy felhozza a maradék 20 métert és a kerekemre jöjjön, majd lesprinteljen. Még a hátralévő 500m-t teljes erőből lenyomtam, a végén sprinteltem egyet – végül két másodperccel előbb beértem. Ezzel versennyel már elégedett vagyok, mert abszolútban csak egy felnőtt és Erdélyi Attila előzött meg aki válogatott, magyar bajnok, Eb-19. Jól kezdődött a nyári szünet…”

Részeltes eredmények:

(utanpotlassport.hu)