„Mintha szétszaladt volna a ménes.”

Legutolsó szavai ezek Varga Csaba napokban megjelent utolsó könyvének. Akarva-akaratlan, számomra ez lett hatalmas életművének jelképpé zárult képsora. Bizony, a ménes szétszaladt, barátai, hívei megrémültek, mert egyszerre villant és dörrent fölöttünk az ég, mikor halálhíre váratlan szárnyra kelt. Teljes szellemi vértezetben, békében, két kezét mellkasára téve távozott el, mikor kilépett testéből - úgy halt meg, mint egy bölcs fáraó.

Ötven fesztiváldíjjal tarsolyában, filmes pályafutásának csúcsán fordult el társadalmi rangtól, pénztől, hatalomtól. „Úgy éreztem, ha tovább folytatom, ez engem megesz”- mondta. Tehetségét rendhagyó kutatásainak rendelte alá. Tárgyilagos humorral nyerte el olvasóinak figyelmét: „Az írás múltjának feltárása ügyében jogos lehet a velem szembeni gyanú, ugyanis a matematika tanáraként (s egykori sakkozóként) filmrendező, festő, grafikus vagyok, animációs filmeket rendezek, szobrászkodom, zenét szerzek, két kultúrtörténeti-kultúrfilozófiai nagyesszé kötetet, s egy kis verses könyvet is megjelentettem már (utóbbit csak gyerekeknek!), de még filmproducerként is dicsekedhetek néminemű nemzetközi hírnévvel. Bizony van itt minden, de híre hamva sincs írástudói teljesítménynek.”

Varga Csaba Pilisszentiván Díszpolgára, ezért Pilisszentiván Önkormányzata saját halottjának tekinti. A temetés után közös megemlékezést tartanak a pilisszentiváni Tájház udvarán.

A nemzetközileg elismert művészt 67 éves korában június 15-én érte a halál - közölte az MTI-vel Sztilkovics Szávó, a Varga Stúdió egykori gyártásvezetője.

A művész 1945-ben született, tanulmányait a pécsi Tanárképző Főiskolán folytatta, ahol matematika-rajz szakos tanárként végzett. Első filmműhelyét 1972-ben hozta létre Pécsett, majd megalakította az Yxilon Filmstúdiót, amelyből 1979-ben a Pannónia Filmstúdióval közösen megszervezte a filmstúdió Pécsi műtermét, aminek egy ideig igazgatója volt. 1985-ben Budapestre költözött. 1988-ig volt a Pannónia Filmstúdió munkatársa. A Varga Filmstúdiót Erkel Andrással együtt alapította 1989-ben.  

Varga Csaba első hivatalosan jegyzett filmje, az Időben elmosódva 1977-ben készült. A szél című alkotását 1998-ban Krakkóban a filmtörténet legjobb 10 animációs filmje közé sorolták. Fontosabb munkái közé tartozik még az 1980-ban készült Ebéd, az Auguszta etet 1984-ből, az 1987-es Szekrénymesék és az 1999-ben született Don Quijote.

Számos rangos elismerést kapott munkáiért, többször nyert díjat a kecskeméti animációsfilm-fesztiválon, köztük A széllel is, amely emellett Espinhóban, Hirosimában és Várnában is első díjat kapott. Auguszta gyurmafilmsorozata különösen sikeres és népszerű lett, az 1984-ben bemutatott Auguszta szépítkezik  Zágrábban, Tamperében, Hirosimában és Chicagóban is elvitte a pálmát. Az Auguszta etet című epizódot 1986-ban a Berlinalén Ezüst Medve-díjjal jutalmazták. A New York-i Modern Művészetek Múzeuma több művét is őrzi. Producerként is számos olyan filmet jegyzett, amelyből világsiker lett. Elismert alkotóként sokszor kapott meghívást nemzetközi filmfesztiválok zsűrijébe.

Animációs filmes munkássága mellett festészettel, költészettel, szobrászattal és zeneszerzéssel is foglalkozott, valamint több könyvet írt - többek között a kőkor műveltségével és nyelvével kapcsolatos kutatásairól - és tanított. 1999-ben hozta létre a Fríg Könyvkiadót.

Az utóbbi évtizedben folytatott "írói munkássága sok tekintetben úttörő jelentőségű válaszokat ad az írás és a szellemtörténet kérdéseire" - fogalmazott az MTI-hez eljuttatott közleményében Sztilkovics Szávó.

Filmes pályafutásáért 1988-ban Chicagóban életműdíjat kapott. 2002-ben szülőfaluja, Mezőcsokonya, majd 2006-ban Pilisszentiván díszpolgárává választották. 2003-ban elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend Arany Érdemkeresztjét.

 Akik tanulni mellészegődtek, azoknak egészében változtatta meg életérzését, önmagukhoz való viszonyát, világszemléletét. Tárgyszerető stílusa, humora, izgalmas bizonyításainak sakklépései nyomán olvasói előtt kinyílt a világ, a mindenséggel kezdték mérni magukat. Tudása természetes rangot adott azoknak, akik megértették; egyik titka ez annak a szeretetnek, ami Őt a világban körülveszi.

Most, hogy utolsó könyvét  "A számjelek és a számírás története" címmel befejezte, lezárta munkájának egy fontos szakaszát. Ez a "Jel jel jel" című művével együtt olyan támpont az életművében, mint az óvilágban Héraklész két oszlopa.

Eredményeit kozmikus ihletésű képben összegzi. A megtalált összefüggésekből „úgy tűnik, mintha minden egy pontba tartana visszafelé a múltba. Sőt, valóban úgy fest, hogy minél régebbre érünk, annál nagyobb az egységesség. Mintha elegendő messzeségbe jutva egyetlenegy műveltségbe záródna össze minden. Mintha szétszaladt volna a ménes.” 

Varga Csaba sohasem politizált „direktben”, nagyobb távlatokban gondolkodott. Ez a Róla szóló megemlékezés egy kényes és reménykeltő tényt mégsem hallgathat el:

 A politikusok ma az adósságtörlesztések, a hiányzó tőke gondjával fekszenek, kelnek. Európát egyetlen lázálom gyötri: művelt népei békeidőben képtelenek önmagukat eltartani. A mi vezetőink azonban kivételes helyzetet élveznek. Kérdés, tudomást vesznek-e róla? Magyar hazánk tudósainak egy köre olyan őshonos műveltség folytonos jelenlétét tárta fel, amelynek szelleme magasabb szinten állt, mint a jelenkori; népünk beszélt nyelve olyan információkat hordoz, amelyekből a világ titkai kiolvashatók. Ennek a tudós körnek halála napjáig Varga Csaba volt az egyik fő alakja, az általa vezetett könyvkiadón keresztül sok kutató társának volt áldozatkész mentora. Ez a kör az utóbbi évtizedekben egy hatalmas szellemi tőkét állított elő.

Egyelőre nincs nyoma, hogy a politika felismerné és hasznosítaná ezt a tőkét, ennek a munkának az eredményeit. Úgy tűnik, az államadósság mellett egy műveltségbeli tartozás terheit is görgetjük magunk előtt. E leróható tartozás valójában összetartozást jelent; nem egyéb, mint tanulnivaló, esély a kitörésre. Már az általános iskolai tanítást is ennek a tudásnak szellemében lenne jó elkezdeni, ismerete egy életre kinyitná gyermekeink agyát, és mivel nem a gazdaságnak van műveltsége, hanem a műveltségnek van gazdasága, ezzel valóban megelőzhetnénk a világot. A felhalmozott, mégis múlandó anyagi javak helyett a szellemi kincseink okán nézhetne fel ránk a világ.

Ha megírta volna, ez lehetne Varga Csaba végakarata.

Mészáros Géza

Varga Csaba öröksége a honlapján

Nézd meg a jó kedélyű videóit!

Fájdalommal tudatjuk, hogy

Varga Csaba

filmrendező, ősműveltség-kutató, író
2012. június 15-én

hirtelen, de békességben eltávozott közülünk.

Végső búcsúztatása, református szertartás szerinti temetése

2012. június 26-án, kedden 15 órakor

lesz a pilisszentiváni temetőben.

Varga Csaba Pilisszentiván Díszpolgára.

Pilisszentiván Önkormányzata saját halottjának tekinti.

A temetés után közös megemlékezést tartunk
a pilisszentiváni Tájház udvarán.

A kbaranyi@freemail.hu címre küldött részvétnyilvánításokat
ezúton köszönjük meg.

További írások, információk:

Varga Csaba - nekrológ A Kegyeleti Bizottság tájékoztatása a gyászolóknak